Az idei Literatúra-hét a hagyományos nyelvi héttel ötvözve különleges formákat ölt. A vetélkedõkön kívül képeslapverseny, power point-bemutatók, tájegység-bemutatók, dramatikus játékok, táncok és dalok pályázatai késztetik munkálkodásra nyelveket tanuló diákjainkat. A második projekthét szerdáján került sor a gimnazisták angol nyelvû vetélkedõjére.

Kardos Gábor és Hunyár Ferenc tanárurak igencsak kitettek magukért a feladatok összeállításánál. Mivel a téma a természet volt, az angol nyelvterület frekventált országainak természeti és kulturális jellemzõibõl készítették a vetélkedõ feladatait.

A mintegy ötven versenyzõbõl  álló vegyes csapatoknak pl. színes képek alapján kellett azonosítani az egyes országok állatait, növényeit, épületeit,stb.  Híres angolokról  2 perces „névjegykártyát” készíteni. Érdekes feladat volt a plakátkészítés, és a páros rajzolás. Ebben a játékban a pár egyik tagja, anélkül, hogy látná a képet, társa angol nyelvû instrukciói alapján kellett hogy elkészítse Shakespeare és Dickens portréját.

A vidám, jó hangulatú  vetélkedõ bebizonyította, hogy a diákok nemcsak beszélni tudnak angolul, hanem széles körû ismeretekkel is rendelkeznek választott nyelvük kultúrájáról.  Az elkészült alkotások a tetõtéri aulában és a honlapon is megtekinthetõk.

Gratulálunk a szervezõknek és a gyõzteseknek! Jó volt látni és hallani, hogy gimnazistáink milyen szépen haladnak a magas szintû nyelvtudás felé!

Papp Zsuzsa
projektvezetõ

A kicsik minden évben izgalommal várják a Literatúra-hetet. Az idei különösen érdekes a számukra, hiszen három héten át a legváltozatosabb formákban foglalkozhatnak kedvencükkel, a természettel.

A témával a legtöbbet mégis a negyedikesek foglalkoznak, hiszen a TÁMOP-pályázat keretén belül õk a kompetencia-alapú oktatás „alanyai”. Egész évben, minden tanórájukon egy új, kifejezetten személyiségfejlesztõ oktatási formában tanulják a tananyagot.

Csoport- és páros munkában dolgoznak, változatos, érdekes feladatokat oldanak meg , új-és korszerû pedagógia alapján jutnak ismeretekhez. Ez a három hét számukra a játszva tanulás, az alkotás örömének az idõszaka .

Lássuk, mit is csináltak: feldolgozták Schmidt Egon, Chernel István, Fekete István és Herman Ottó életét, mûveit. Vidám állatrandevúra hajtogattak papírállatkákat, gyönyörû természeti terepasztalt készítettek. Feldolgozták Fekete István Kele címû regényét, és tablót készítettek hazánk madarairól. Természetrõl szóló versekhez készítettek illusztrációkat, és „életre keltették” Kele udvarát Hegyiné Mihalovics Ilona tanító néni segítségével , vezetésével . Megnézték A tó urai címû filmet, ami után hattyúkat készítettek papírból. Mindeközben felkészültek a mesemondó –és helyesírási versenyre. Mindezt pedig játékosan, sok verssel, zenével.

És a többi kicsi hogy ünnepli a természetet ebben a borongós õszben?

A természet színei….’
Természetábrázolás a festészetben

Ezzel a címmel tartott a második projekthét hétfõjén Csordás Zoltán festõmûvész rendhagyó mûvészettörténeti órát gimnazistáinknak. A Képzõmûvészeti Egyetem tanára különleges, modern látásmóddal mutatta be a különbözõ korok természetábrázolási módjait.

Vetítettképes elõadása olyan festményeket is tartalmazott, melyek egyáltalán nem a tájat, hanem az akkor élt emberek élet-és látásmódját, a természethez való viszonyát, és a festészeti technikákat mutatta be.

Az elõadóval internetes riport készült, mely hamarosan olvasható lesz honlapunkon.

Köszönjük az élményt az elõadónak és a szervezõ Sándor György tanár úrnak.

Papp Zsuzsa
projektszervezõ tanár

November 2-án a fenti címmel kezdõdött meg iskolánk hagyományos, de tartalmában és formájában teljesen megújult rendezvénye, a Literatúra-hét. A sikeres TÁMOP-pályázat keretében ezúttal a nyelvi héttel együtt több mint háromhetes projektté változott.

Milyen is ez az új forma?

Az elsõ  hét a felkészülés idõszaka, amikor az osztályok a tanórákon és délutánonként anyagot (természettel kapcsolatos verseket, cikkeket, képeket, festményeket, zenéket) gyûjtenek a késõbbi munkához; festõmûvész (Csordás  Zoltán - képek a képgalériában) tart elõadást a természetábrázolás történetérõl…

A második hét az alkotás idõszaka. A közösen gyûjtött verseket magyarórán irodalmi teaházban beszélik meg, az informatikateremben készülnek a PPS-ek, a pályázók keresik a legjobb helyszínt a mobilvershez…..

A harmadik hét az elkészült alkotások bemutatása. Megtelik az iskola a Szoborversekkel, megtekinthetõk a Természet folyóirat példányai, folyamatosan láthatók az elkészült diavetítések…

Külön érdekesség, hogy a „régi” nyelvi hét is 21 napos eseménnyé válik.

A németet és angolt tanuló  diákok a hagyományos vetélkedõkön kívül különleges formákban dolgozzák fel a nyelvterület egyes tájainak érdekességeit. Fiktív képeslapokat írnak, diavetítést tartanak, dramatikus játékokat mutatnak be a tagiskolák diákjaival együtt… Tehát nagyon izgalmas, érdekes, újszerû  az idei program.

És miért jó mindez?

Mert minden osztály csoportokban dolgozik; mert az osztályfõnök, az informatika –és a biológiatanár ugyanúgy részt vesz a munkában, mint a magyar, a nyelv , az ének és a rajzszakos pedagógus, és mert a közös munka végeztével az öröm is közös. Nem beszélve a rengeteg új ismeretrõl és élményrõl, melyek minden résztvevõben megmaradnak. Na ilyen ez az új Literatúra és nyelvi „hét”, melyet mostantól már a kicsik is projektheteknek neveznek.

Papp Zsuzsa
szervezõ tanár